Tudományos konferencia és szoboravató a világhírű szőlőnemesítőnk Mathiász János emléke előtt

Tudományos konferencia és szoboravató a világhírű szőlőnemesítőnk Mathiász János emléke előtt

Csütörtökön a Szent István Egyetem Budai Campusán Mathiász János  ( 1838. február 22. –Kecskemét, 1921. december 3.) szőlőnemesítő – borász életműve előtt konferenciával tisztelegtek követői. 

Tudományos konferencia és szoboravató a világhírű szőlőnemesítőnk Mathiász János emléke előtt

Mathiász János jogászként kezdte pályáját, ám a hivatali munka mellett kétholdnyi szőlészetében érezte otthon magát, ezért negyvenkét esztendősen felhagyott a szolgálattal és végre a szőlészet-borászatnak szentelhette életét. Andrássy Gyula gróf mádi birtokának borászati főigazgatójaként meghonosította a térségben a csemegeszőlő termesztést, de elévülhetetlen érdemeket szerzett a filoxéra járvány után az ültetvények újratelepítésében is.

Andrássy gróf Mathiászt a borok királyának, a szőlők fejedelmének nevezte. 

Mathiász János, akit hazánk első szőlőnemesítőjeként jegyzünk,  közel 3700 szőlőfajtát nemesített, ezekből mintegy  félszázat ma is termesztenek. Mathiász-féle szőlőültetvényt  számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél-Koreában és Dél-Afrikában is találhatunk. Munkássága során boraival és csemegeszőlőivel több, mint 200 világversenyt nyert meg.

Tudományos konferencia és szoboravató a világhírű szőlőnemesítőnk Mathiász János emléke előtt

Szőlőfajtái közül ma is ismerik és telepítik:  Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szanter Gusztávné,  Erzsébet királyné emlékére a szőlőskertek királynője, és a világ legkorábban érő muskotályos ízű csemegeszőlő fajtája a Csabagyöngye. ( utóbbi a  Bronnerstraube és a Muscat Ottonel fajták hibridizációjából Stark Adolf szelekciója során született meg.) 

Az egyetemen szobrot is avattak a tiszteletére mely előtt a dédunoka Mathiász Gábor is fejet hajtott.